Melyek az X2 9 másodfokú egyenlet gyökerei?

Másodfokú megoldások négyzetgyökök segítségével Az x2 = 9 másodfokú egyenlet megoldásának egyik módja az, hogy mindkét oldalból kivonjuk a 9-et, így az egyik oldal 0-val egyenlő: x2 – 9 = 0. A bal oldali kifejezés faktorozható: (x + 3) (x – 3) = 0. A nulla tényező tulajdonságot használva tudja, hogy ez x + 3 = 0 vagy x – 3 = 0, tehát x = −3 vagy 3.

Mi az X² 6x9 diszkriminánsa?

0

Melyik a másodfokú egyenlet?

A másodfokú egyenlet egy másodfokú egyenlet, ami azt jelenti, hogy legalább egy négyzetes tagot tartalmaz. A szabványos forma ax² + bx + c = 0, ahol a, b és c konstansok vagy numerikus együtthatók, x pedig ismeretlen változó.

Hogyan nevezzük a b2 4ac kifejezést?

A b2 – 4ac kifejezést diszkriminánsnak nevezzük. Minden másodfokú egyenletnek két gyöke/megoldása van. Ezek a gyökerek vagy VALÓDI, EQUAL vagy KOMPLEX.

Mennyire fontos a b2-4ac kifejezés?

Ön szerint mi a jelentősége a b2-4ac kifejezéseknek a másodfokú egyenlet gyökeinek természetének meghatározásában? nagyon fontos, hogy azonosítani tudjuk a diszkriminálóját vagy a gyökerek természetét, hogy valódi megoldás-e, vagy egyenlő, nem egyenlő, racionális, irracionális.

Mi a b2-4ac kifejezés értéke?

A b2-4ac kifejezés értékét az ax2+bx+c=0 másodfokú egyenlet diszkriminánsának nevezzük. Ez az érték a gyökér természetének leírására használható. másodfokú egyenlet. Lehet nulla, pozitív és tökéletes négyzet, pozitív, de nem.

Hány megoldás, ha a diszkrimináns kisebb, mint 0?

Megmondja a másodfokú egyenlet megoldásainak számát. Ha a diszkrimináns nagyobb, mint nulla, két megoldás létezik. Ha a diszkrimináns kisebb, mint nulla, nincs megoldás, ha pedig egyenlő nullával, akkor egy megoldás van.

Milyen feltétel mellett lesz ax2 5x 7 0 másodfokú egyenlet?

Magyarázat: Az x=−b±√b2−4ac2a másodfokú képlet és az ax2+bx+c=0 alak alapján azt látjuk, hogy a=1, b=5 és c=7. Ha i=√−1, x=−5±√3i2. Így az egyenlet gyökei x=−5+√3i2 és x=−5−√3i2.

Milyen természetűek a 3×2 5x 2 0 gyökerei?

Ha D egyenlő 0-val, akkor két gyöket kapunk, amelyek egyenlőek és azonosak. Ha D kisebb, mint 0, akkor képzeletbeli vagy irreális gyököket kapunk. Mivel D ebben az esetben nagyobb, mint 0, két valós és különálló gyökeret kapunk. Így megoldódott!!