A szőlő sűrűbb, mint az édesvíz. Ha elegendő sót ad hozzá, a víz sűrűbb lehet, mint a szőlőé. Ezért a szőlő lebeghet a telített sós vízben.
Mi történik, ha a mazsolát sós vízben áztatják?
Ha a száraz mazsolát vízbe tesszük, megduzzad. Ez azért történik, mert a környező víz a mazsolába diffundál, és megduzzad. Ezt a folyamatot ozmózisnak nevezik. Ha ezeket a mazsolákat tömény sóoldatba tesszük, az ozmózis hatására összezsugorodnak.
Mi történik, ha vízbe teszel egy mazsolát?
Ha a mazsolát vízben áztatjuk, megduzzad. Mindez az ozmózis folyamatának köszönhető. A vízmolekulák átjutnak a mazsola sejtmembránján, így a mazsola megduzzad. A vizet az ozmózis folyamatával vissza lehet tenni a mazsolába.
Amikor mazsolát szárított szőlőt teszünk egy tál vízbe, amiken átesik?
Az endozmózisnak nevezett jelenség akkor megy végbe, amikor a mazsolát néhány órára vízbe helyezik. Ha a mazsolát vízben áztatjuk, megduzzad. Mindez az ozmózis folyamatának köszönhető. A vízmolekulák átjutnak a mazsola sejtmembránján, így a mazsola megduzzad.
Mit jelent a petyhüdt sejt?
A petyhüdt sejt az a sejt, amelyben a víz be- és kiáramlik a sejtből, és egyensúlyban van. A sejtfal megakadályozza a rozsdásodást, és a növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezik, ahol a sejt belsejéből származó víz kidiffundál. Így a növényi sejt petyhüdtté vált.
Milyen megoldással válnak megtisztulnak a növényi sejtek?
hipotóniás oldat
Mi az oka annak, hogy a növények merevek és petyhüdtek?
Ha egy növényi sejtet hipertóniás oldatba helyezünk, több víz távozik, mint amennyi bejut a sejtbe, és az eredmény egy petyhüdt növényi sejt. Ezzel szemben a hipotóniás oldatba helyezett sejt megduzzad és megduzzad, mivel több víz tud bejutni a sejtbe, nem pedig a sejtből.